Lean menedzsmentet az építészetben?

Évekkel ezelőtt, mikor belevágtunk, a többi tervezőiroda még csak idegenül, félszegen figyelgette a BIM-es tervezést. Ma már minden releváns építész cég ezt használja. Valami hasonló történik most, csak a menedzsment rendszerrel.

Az IN-EX mindig is innovatív cég volt. Kerestük azokat a lehetőségeket, amikkel kitűnhetünk a többi tervezőiroda közül, amikkel jobbak, versenyképesebbek lehetünk másoknál. Ennek köszönhetően nem csak itthon, de Nyugat-Európában is számos sikeres projektet tudhatunk a hátunk mögött, illetve végzünk jelenleg is. Ennek az agilis hozzáállásnak volt köszönhető, hogy az első olyan hazai tervezőiroda lettünk, akik az egész generál tervezés folyamatát BIM alapokon végzik. Évekkel ezelőtt, mikor belevágtunk, a többi építész iroda még csak idegenül, félszegen figyelgette a BIM-es tervezést. Ma már minden releváns építész cég ezt használja. Valami hasonló történik most, csak a menedzsment rendszerrel. Úgy tűnik, az IN-EX a hazai piacon elsőként megy keresztül a lean transzformáció vonalán.

De mi is ez a lean?!

Az 1980-as évek végén az MIT egyik kutatója, John Krafcik, a különböző autógyártó cégek működési módját tanulmányozta. A vizsgálat során arra jutott, hogy az összes gyártó nagyon hasonlóan menedzseli a működését, kivéve egyet. Ez az egy viszont radikálisan hatékonyabb, rugalmasabb működést valósított meg, mint a konkurensei. Végül úgy döntött Krafcik, hogy ennek az egy cégnek a működéséről fogja írni a publikációját. A cég a Toyota volt, a saját modelljüket pedig a Toyota Production System (TPS) nevet viseli, magyarul Toyota Termelési Rendszer. A cikkében Krafcik „lean”-nek nevezte a Toyota működési módját, ami aztán később a menedzsmentirányzat neveként terjedt tovább. A lean magyarul karcsút jelent, de érdemesebb a sportosan karcsú, dinamikus, rugalmas, hatékony kifejezésekkel leírni.

Jó, jó, de hogy kerül egy autógyártási menedzsment módszer az építészek világába?

Az az igazság, hogy a lean módszertan a 20. század végén és a 21. század elején futótűzként terjedt az egész világban. A különböző könyvek megjelenésével és tanácsadók segítségével a többi autógyártó cég is implementálta a TPS-t, majd kötelezték a beszállítóikat is ennek a menedzsment módszertannak, filozófiának a használatára. Egyszerűen a leannek köszönhető hatékonyság és a rugalmasság miatt, aki nem használta, az lemaradt a versenyben. Az autóipar után átvették más gyártók, majd azok irodai környezete, és innen már csak egy lépés volt a pénzügyi szektoron (!) belüli alkalmazása. Például manapság már nincs olyan világméretű bank, amelyik ne alkalmazná a lean szemléletet!

A pénzügy után jött az egészségügy. Különösen azokban az országokban, ahol az egészségügy piaci alapon működik, és az egyes intézmények komoly versenyben állnak egymással (pl.: USA, Anglia), a lean módszertan alkalmazása ma már alapvető. Meglepő módon a lean healthcare szakirodalmának számossága lassan beéri a lean production-t! Jelenleg már a közigazgatásban és szinte minden más szolgáltatásban is alkalmazzák a lean szemléletet. Sőt! Az építőipar sem maradt mentes a lean hatásaitól. Adoptálták a saját igényeiknek megfelelően a lean szemléletet és módszereket. Manapság tőlünk egy határral Nyugatra szinte minden projekten alapvető elvárás a lean menedzsment használata az építési projektek esetén. E sorok olvasói számára akár ismerősen is csenghet az építőipari leanből (Lean Construction) származó Takt Planing vagy Last Planner System kifejezések.

Hát így alakult, hogy az IN-EX-nél mi is elkezdtük implementálni azt a lean menedzsment módszertant és filozófiát, ami manapság elengedhetetlen a professzionális, kiváló minőségű és mégis hatékony munkavégzéshez.

De még mindig nem értem, mit is ez a lean izé!

A lean menedzsment célja, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, ami rugalmasan képes reagálni a vevői igényekre, illetve azok változására. Ezt a költségek csökkentésével és a folyamatokban lévő pazarlások csökkentésével tudja elérni. Mivel a cégek költségei közül leginkább a saját működési folyamataira vannak a legnagyobb hatással, így azokat elemezzük és fejlesztjük folyamatosan. Olyan ez, mint a napi 1-2 tréning a sportoló emberek számára, a folyamatos fejlődésre törekvésnek köszönhetjük a hatékonyság és a rugalmasság növelését.

A lean két alapelve az előbb említett pazarlások (leanes terminológiával: veszteségek) csökkentése, illetve az ember tisztelete. Ez utóbbi sok mindenben megjelenhet: a kiváló minőségű munkakörnyezet biztosításától kezdve a munkatársak fejlődésének támogatásában és a csapatmunka, az együttműködés fejlesztésében is.

Ezeket az elveket alkalmazva a folyamatos fejlődésen dolgozva számos módszer került kialakításra. Ezek egy része akár más iparágakból is áthozhatók hozzánk, az építész tervezésbe, de nyilván nem mindegyik. Szolgai módon viszont semmit sem érdemes lemásolni. Minden problémánkra meg kell találnunk a saját megoldásainkat, ki kell dolgozni a saját módszereinket.

Hát ez az emberközpontú, folyamatos fejlődésre törekvő rendszer a lean menedzsment. Ezen az úton indultunk el mi is, és már el is kezdtük érezni az eddig befektetett kemény munkánk gyümölcsét. Bízunk benne, hogy ez még hossz éveken át folytatódik, és néhány év múlva ugyanúgy követ minket számos építész iroda is, mint ahogy a BIM alkalmazása kapcsán történt.

A lean filozófia emberközpontúsága és a folyamatos fejlődésre törekvés tökéletesen illeszkedik az IN-EX értékrendszerébe. Ha Te is szívesen fejlődnél velünk, akkor nézz szét nyitott pozícióink között.