Blog
Helyiségautomatizálás fontossága irodai környezetben
Ma már igencsak elterjedt, hogy az irodai terek elég ergonomikusak legyenek, hisz ez bizonyítottan pozitív hatással van a munkavégzésre, hatékonyságra, sőt, az egészségre is. Ám azzal kevesen vannak tisztában, hogy az egészségre más tényezők is hatással vannak.

Az, hogy valaki jól érzi-e magát egy adott helyiségben, az attól is függ, hogy milyen a helyiségautomatizálás szintje. Gyakran találkozunk manapság szobatermosztátokkal, amikkel megfelelően tudjuk szabályozni a helyiség hőmérsékletét és egyre elterjedtebb a szobavezérlőkről történő árnyékoló vezérlés is a megfelelő megvilágítás érdekében.
Amennyire fontos szabályozni a helyiség hőmérsékletét, legalább annyira fontos lenne mérni és szabályozni az r.H., CO2, PM2.5 és VOC koncentrációját is.
Az r.H., vagyis a relatív páratartalom talán a legismerősebb ezen fogalmak közül: célszerű 40-60% között tartani ezt az értéket, a túl alacsony érték kiszáradáshoz vezethet (jellegzetes tünet a szemek szárazsága, irritációja, torokkaparás), a túl magas pedig kedvez a kórokozók elszaporodásának, illetve penészedéshez vezethet.
A CO2 szintje jelentős hatással van a fáradékonyságra: ha a levegő „elhasználódik”, vagyis nem megfelelő a friss levegő aránya, akkor az emberek fáradtnak érzik magukat, ásítoznak, romlik a szellemi teljesítőképességük, ezáltal a produktivitás.
A PM2.5, azaz a beltéri finompor, valamint a VOC, tehát a szerves vegyületek koncentrációja igencsak befolyásolja az egészség és a komfort szintjét. Mindkettőben nagy szerepe van a helyiségben felhasznált alkotóelemeknek (szőnyegek, festékek, bútorok stb.), jellemzően az ezekben megtapadt, majd felkavart por, valamint ezekből kilépő gázok vezethetnek kellemetlenségekhez.
Ha rosszul érezzük magunkat egy helyiségben vagy egy épületben, és a tünetek az épületből való távozáskor megszűnnek, akkor valószínűleg rossz a levegő minősége, és gyanakodhatunk, hogy egy úgynevezett SBS-ben szenvedő (Sick Building Syndrome, azaz „Beteg Épület Szindrómában”) helyen jártunk. Ilyen helyen való tartózkodás hosszútávon akut egészségügyi problémák kialakulásához is vezethet!
Ha ilyet tapasztalunk, érdemes erről tájékoztatni a munkáltatónkat, neki pedig megvizsgálni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a komfortérzet, valamint a légminőség javítása érdekében.
Szerző: Papp Andrea, Okl. villamosmérnök
Legutóbbi bejegyzések
BME-n záróvizsgáztattunk
Nagy megtiszteltetés ért bennünket, hiszen újra részt vehettünk a BME védésen záróvizsga bizottsági tagként. Az építményinformatikai képzés átmenetet biztosít a mérnöki szakterületek és a programozási tudás között.
Hydro alumíniumöntöde – hőelvezetés
A Hydro alumíniumöntöde tervezése szokatlan kihívások elé állított minket. A közeli városrészek védelme miatt erős akusztikai követelményeknek kellett megfelelnünk, mindemellett pedig a kemencék működése nagy mennyiségű hőt termel, amit úgy kellett elvezetnünk, hogy közben a zajterhelést minimálisra csökkentjük.
Hydro alumíniumöntöde tartószerkezeti megoldásai
Előző posztjainkban bemutattuk nektek a Hydro projektünket és a technológia gerincét adó öntőgödrök kialakítását. Ezúttal a tartószerkezet további izgalmas megoldásait mutatjuk be.
Mérnöki lét és ami mögötte van
Egy különleges pályaorientációs nap keretében a Petőfi Sándor Gimnázium diákjainak lehetősége nyílt bepillantani a mérnöki pályák világába
Gyárépület bejárás pályakezdő szemmel
Az általunk tervezett nyíregyházni gyárkomplexum projektünk több épületének kivitelezése épp olyan fázisban tart, hogy az elektromos csapat a BMS csapattal együtt a helyszínen folyó munkálatokat meglátogathatta. Nagy élmény ez egy pályakezdő számára.
Hydro alumíniumöntöde tervezés: öntőgödrök
A székesfehérvári Hydro-alumíniumöntőde működésének fontos elemei az öntőgödrök. Mélyépítési és tervezési szempontból ezek izgalmas kihívást jelentettek a tervezőcsapatunk számára.